Rólam

"A jó táncost a szíve teszi, nem a betanult lépések."

Lukács Kitti vagyok, Budapesten születtem és bár az élet sok helyre sodort, jelenleg is itt élek szerető családommal. Mindig érdekeltek a művészetek és soha nem számított milyen élethelyzetben vagyok, a mozgás mindig az életem része volt, a zeneszeretetemmel együtt.

7 éves koromban néptáncra jártam, fellépéseken is részt vettem. Egy költözésnek köszönhetően ének-zene tagozatos iskolába kerültem, ahol évekig énekeltem és itt sem voltak ismeretlenek számomra a fellépések. Amikor sikerült egy helyben maradnom szerettem rajzolni, néhány munkámat rajzversenyekre küldték. 10 évesen újságból kerestem ki egy tánciskola telefonszámát, ahol közölték, hogy sajnos túl fiatal vagyok, nem járhatok hastáncra. Rengeteget táncoltam otthon, saját magam találtam ki koreográfiákat, mozdulatokat, amiket szerettem gyakorolni. 12 évesen próbálkoztam társas tánccal is, azonban nem éreztem magaménak egyik alkalmat sem, mert számomra nehéz volt megjegyezni a lépéseket, gondot jelentett a pontos kivitelezés és nem találtam meg azt a stílust ami közel áll hozzám. Később jöttem rá, hogy miért.

2020.-ban elkezdtem a saját Free Dance óráimat tartani, melyek később egy versenyfelkészülés alatt jó szolgálatot tettek a kardió edzéseim kiegészítésére. Számomra mindig is a természetesség állt az első helyen, így azt gondoltam megpróbálom azokat a mozdulatokat használni, amik először eszembe jutnak a zene hallatán. Fontosnak tartom, hogy követhető legyen az óra, így a korábbi tanulmányaim segítségével erre is tudok figyelni. Mivel mindig is nehéz volt számomra fix lépéseket és koreográfiát tanulni, rájöttem, hogy a stílus ami közel áll hozzám, az az improvizációs technika. Azért nem adott korábban egyik mozgásfajta sem ilyen jellegű töltődést, mert nem a saját érzelmeim használtam fel a mozgásomban. Rájöttem hogyan tudom teljes mértékben kimozogni a felgyülemlett többletenergiát, legyen az öröm, vagy bánat és hogyan tudok inspirálódni a környezetem által.

18 éves koromtól sokat dolgoztam, de a mozgás iránti szeretetemen nem változtatott semmit. Nyáron kerékpároztam és futottam a szabadban, télen konditerembe jártam. Bármennyit edzettem, akármennyire elfáradtam, hiányt éreztem az edzések után, nem találtam a helyem. 24 évesen elmentem az első rúdtánc órámra, majd annyira magával ragadott az edzésforma nehézsége és érdekelt a technikája, hogy végig csináltam az iskola szintrendszerét. Megismerkedtem a légtorna karikával, illetve egy olyan csoportos órával is, ami nagyon tetszett. Ezután elvégeztem az edzői iskolát és franchise szerződéssel tartottam csoportos órákat. Egy idő után azt vettem észre, hogy egyre több lett a saját mozdulat amiket az órákba csempészek és egyre jobban foglalkoztatott, hogy a saját zenéimre tudjam alkalmazni. 

Ha Te is szeretnéd ezt kipróbálni, szeretettel várlak az óráimon!